És a hó csak esett szakadatlanul
Talán most már le tudom írni, bár ez inkább hangulatképek blog itten, már amikor nem fiúöltöző, de most betolakodik kicsit a valóság.Hétfőn elhunyt az édesanyám. Amikor kijöttem a kórházból, akkor esett a hó, és még soha nem éreztem olyan magányosnak magam, mint abban a puha hideg fehérségben.
A nappalokon átsegít a rutin meg ilyesmi, éjjel meg minek aludni, ha lehet majdnem mozdulatlanul kikészülten feküdni, a takaró alól kilógó és így lassan kihülő kézzel.