13
Már megint az van, hogy alig tudok aludni. Hajnali ötkor bámulom a sötétítő mellett beeső fényt. Már kel fel a nap, és még nem aludtam, fuck. Ilyenkor persze kreativitásilag üres a fejem, de nem a jóleső fajtán, hanem azon amikor emlékeket szed elő és ráncigálja szanaszét őket újra. Például.
Azt amikor egy lánynak magyaráztam arról, hogy milyen nehéz jó minimálzenét csinálni. Jah, én ilyen fasz vagyok, nem magamról dumálok megállás nélkül (már amikor véletlenül hosszabban beszélek), hanem valami engem - de őt picit sem - foglalkoztató témáról. Akkor épp a minimálzene volt. Persze a lánynak, vagyis nő, mert én voltam vagy 21 ő meg öttel idősebb legalább, köze nem volt az egészhez, a rádiót hallgató fajta, ízlés nélkül operáló. Untattam na, kivételesen láttam, de nem volt kedvem másról dumálni, miközben shaket ittunk. Szóval ilyen hülyeségek jutnak eszembe.
Meg a múltkor egy brutál durva horror-akciót álmodtam, amikor Burialra aludtam el, így ilyenkor, hajnalban már nem merem kitekerni az iPodon soha. Helyette inkább Underworld, vagy valami hasonló elektronikus megy. Rágyújtok, kicsit Spike-nak képzelem magam, ahogy fekszik a marson a hóban, miután majdnem meghalt, és első dolga volt rágyújtani a lelövése után.