I'm Mr. November, I won't fuck us over

A Nationalról már volt szó itt párszor, de nem baj, beteszem ezt a 3 éves dalukat, és mondjuk kiáltjuk a refrént. Vagy ilyesmi. Most ehhez van kedvem, tök jó felfedezni amúgy "régi" albumokról olyan számot ami jó de nem hallgattuk agyon, például az Alligatorról ezt pont nem hallgattam rongyosra, most meg üt szinte.

Herbie Hancock mutogatja a szintetizátorát

Csak egy eszköz, be is mutatja. Mindezt akkor amikor lehetett némi ellenségeskedés az eszköz irányában. Na, valahogy így jammelnek zenészek (a másik csávó Quincy Jones).

A sok választási lehetőség

Néha olyan jó lenne elmenni ilyen tedtalksra, valahogy olyan jól adnak elő. Barry Schwartz ebben a videóban arról beszél, hogy a túl sok választás megbénít minket. Ezen amúgy már én is gondolkoztam, csak ő kicsit koherensebben adja elő. Az egy rossz választás sem jó, viszont a másik véglet, az 1000-ből választás lehetősége sem jó. Már nem javítja az életminőségünk, hanem csak elveszi időt (és az még a legjobb eset.)


(via ez a gyerek ez nem viccel

Itt a doboz hol a doboz?

Elütni egy 15-20 percet.

Hipster Runoff

Tízszer vagy tizenegyszer jobb mint a subba?

A Thorntons 'Stuck' című reklámja

Valahogy így kell csokit reklámozni? Oké, igazából szolgáltatást ami a csokihoz az édességhez kapcsolódik, de eme gyönyörű reklám után rohannék a boltba.

Ezek a másnap reggelek?

(c) felipe

Felhúznád?

A név Zuriick. Ez a neonzöldes vagy a társai között pirosban meglapulóst?



Lábon ilyen.

Az internets tele van beteg emberrel?

Ez a csaj például azt vette fel videóra, ahogy beöntést kap. "látható lehetne az is, hogy mi jön ki".

Mono

Annyira furcsán kihalt a város vasárnaponként, ami ezzel a nagyon borús idővel még jobban ütött. Hallgattam a következő mixtapet és olyan reménytelenül üres érzést sugárzott minden, hogy nem tudtam örülni neki. A kóbor kutya felnézett hátha dobok kaját, vagy az őt magára hagyó gazdája vagyok, aztán lehajtott fejjel tovább ballagott, ahogy én.

Mixtape: Gondolatradír

Yummie dot hu presents... download: Gondolatradír

Az a helyzet, hogy most megint kitérünk kicsit a megszokott mederből és beugrunk a minimalvilágba. Oda, ahol csak a mély hangok lüktetnek néha, mert más nem is kell a létezéshez lélegzéshez. Kicsit a nem létező holnapra hasonlít, csak most a merengős dalok mellett van benne tényleg táncolható is, kiradírozott aggyal legalábbis van. Kicsit rétegzene, de azért remélem bepróbáljátok a többnyire idei, meg ropogós felvételeket.

A filmszövegeket én tettem bele, de az első szám konkrtétan anélkül is a legjobb minimal amit mostanában hallottam, egyszerűen elsőre beleborzongtam annyira ütött.

It's ok i know nothing's wrong . . nothing

Na, este 11-kor kidőltem, erre baszki nem döntött úgy a szervezetem, hogy "hah, a héten csak 5, maximum 6 órákat aludtunk, na akkor most kihasználjuk a helyzetet". Inkább 3:10-kor felébredtem és 2 óra forgolódás után feladtam a visszaalvás reményét, mert most már fél 6 van, nem vagyok álmos, és 7-kor kelnem kéne. Fene.

Az a szar a hajnali 5-kor felkelésben, hogy halott a net, a házimunkát sem nagyon lehet csinálni, mert porszívózni kéne (meg fúrni, haha), meg bazi lábost mosogatni, ami nagyon hangos amikor véletlenül hozzáütődik a fém mosogatóhoz. Úgyhogy most nézegetek zenéket, meg töltöm fel az új mixtapet (a twitteren követők már szerda óta tudják, hogy most hétvégén is lesz, mert már akkor kész volt).



Amúgy, ha már itt tartok, csütörtökön délután elfogyott az energiám, annyira kész évek óta nem voltam talán. A lábam felemelni nem volt érkezésem, ezzel annyi munkát adtam a védőangyalomnak, hogy áthallatszott a valóságba az anyázása. Szerencsére még nem mondott fel, így nem ütöttek el, nem estem valami mély gödörbe vagy a sínek közé, pedig lett volna mindkettőre több lehetőség.

Scarlett domborít

Végre friss képek, talán most látom először mióta hozzáment a kidolgozott hashoz.

[kattints a folytatáshoz]

A patkány

First Hellos