21 - I'm an alien too

Ma voltam harmadik filmszeánszon, de nem is erről akartam írni. Imádom budapestet (but you bringing me down), de ma Amon Tobin úgy megdobta az élményt a Foley Roommal, hogy csak pislogás sem. Szembefordulok a nappal, bal felső sarokból vakít és a tökéletes soundtrack szól.

Aztán a villamos karcos ablakán nézem a ködös Dunát. 9 óra van. A busz olyan ködös területre visz, hogy már csak az első bója látszik épphogy a vizen, pillanatok alatt merülünk el a tejfehérben miközben még mindig Amon Tobin szól. Ez december Advanced albuma, nekem letolta az LCD-t. Egyszerűen a tökéletes városi western soundtrack.

Hazafelé inkább sétálok pár megállót, két hídnyit, jobbra a parlament és megint Amon Tobin szól. Begombolom a legfelső gombot és a patak fölött áthaladva a víz mellett elterülő mezőt nézem. Azt hiszem meghaltam. Mivel már egy doboz cigire való pénz sem volt nálam így nem gyújtottam rá végül.

És helló minden térd alá érő kabátos lánynak. Csak úgy.